Frida Kahlo

"Köldöknéző párizsi értelmiségiek" - Frida Kahlo Párizsban

Frida Kahlo első európai kiállítását 1939-ben rendezték Párizsban, melyet a szürealista André Breton szorgamazott. A kiállítást követően a Louvre megvásárolta egyik képét, mely eddig még egyetlen latin-amerikai művésszel sem történt meg. A mexikói muralizmus páratlan képviselőjét egyaránt elismerte Picasso, Kandinszkij és Miró.
André Breton által meghívást kapott a francia művészet elit köreibe, mely tagjait a festőnő “köldöknéző párizsi értelmiségiek”-nek neveztett, köszönettel, de elutasított. Számára csak Mexikó jelentette a hazát.

Olvasnivaló

Andrea Kettenmann Frida Kahlo című könyve 2003-ban került kiadásra a Taschen/Vince Kiadó gondozásában, melyet a Libri internetes portálján meg lehet vásárolni. A könyv a bőséges életrajz mellett 180 képet is tartalmaz.
Könyvek a hivatalos Frida Kahlo honlapon.
Hayden Herrera: Frida. A Biography of Frida Kahlo. Harper & Row, Publishers, New York, N. Y., USA, 1983

Frida Kahlo kiállítása a londoni Tate Modern-ben

Frida Kahlo képeiből 2007 nyarán kiállítást rendeztek a a londoni Tate Modern Múzeumban. Az épület adta hangulat és Frida Kahlo művei egy sajátságos összképet alkotva mutatja be a festőnő életét a látogatók számára. A múzeum egy korábbi erőmű épületében kapott helyet, melyet a megrendelők kikötése értelmében úgy alakítottak át, hogy az eredeti tevékenységre utaló elemeket, berendezési tárgyakat megőrizték. A tervezők a turbinacsarnokot egy hatalmas előtérré alakították, ahol óriási szobrokat állítottak ki, a fűtőépületben pedig a galériák kaptak helyet. A kiállítás érdekessége még az is, hogy két képet, köztük az 1938-ban készült önarcképet Madonna bocsátotta a kiállítók rendelkezésére.

Frida Kahlo ÉLETképei avagy A megfestett élet

A Nagyvilág című folyóirat összevont kiadványa (2007/7-8) Frida Kahlo mexikói festőnő életét és munkásságát ismerteti válogatott tanulmányok és képek segítségével, melyeket Pál Ágnes állított össze.
A tanulmányok szerzői között olyan nagy alkotókat találhatunk, mint Carlos Fuentes-t, a mexikói regényírót és esszéistát, André Bretont, a francia írót és költőt, a New York-ban élő művészettörténészt, Hayden Herrera-t, aki a Frida című film forgatókönyvét írta, a perui írót, Mario Vargas LLosa-t vagy Octavio Paz-t, a Nobel-díjas mexikói költőt és esszéírót.
Frida Kahlo (1907-1954) a mexikói muralista festészet meghatározó alakja, aki alkotásain keresztül saját életét vitte vászonra. Balesete, mely egy életre teste korlátai közé szorította, mexikói identitástudata, politikai hitvallása, a kommunizmus, Lev Trockijjal való kapcsolata, biszexualitása és Diego Rivera-val kötött házassága mind központi szerepet játszanak festészetében.
Diego Rivera (1886-1957) a kubizmus mexikói képviselője, akinek freskófestészete és korai kubista képei nagyban gazdagították a mexikói művészeti alkotások gyűjteményét.
A férfi életre szóló szerelemet jelentett a festőnő számára, viharos házasságukat, válás, majd újra házasság váltotta fel. A festőnő halálát csak 3 évvel élte túl.
Frida Kahlo-ról elmondható, hogy sok rendező, forgatókönyvíró, zenész munkájára volt inspiráló hatással.
Életéből film készült Salma Hayek főszereplésével, aki megragadó hitelességgel prezentálta a nézők számára a festőnő szélsőséges, ugyanakkor hipnotikus személyiségét. Kisugárzása elbűvölt férfit és nőt, forradalmár volt a politikában, festészetben és a szexualitásban egyaránt.
Szülőháza, a híres Kék Ház, amely élete végén az otthona is volt, ma már a Frida Kahlo Múzeum.
Aki még nem ismeri a festőnő élettörténetét, annak elég az alkotásait megnézni, melyek bármely életrajzi ismertetőnél beszédesebbek. A csodálatra méltó festőnő képei ma már dollármiliókért kelnek el a Christie's és Sotheby's aukcióin.

Nagyvilág 2007/6

Tartalom
GABRIEL ADAMEŞTANU
A találkozás
JULIO CORTÁZAR és DANE ZAJC versei
JULIA OTXOA
Disznók és virágok
JULIO CORTÁZAR
Zene fejhallgatóval
Background
KELEMEN JÁNOS
A filozófus szemével
KÖRMENDY ZSUZSANNA
Koestler és Orwell
ÉVELYNE LEVER
A nyakékügy
Elérhetőség

Nagyvilág 2007/9

Tartalom
JAVIER MARÍAS
Nászúton
MÁRCIO SOUZA
Isten útjai
SAVA BABIĆ
A fordítás mint szenvedély
PÁLFALVI Lajos
Jaruzelsky, avagy a posztkommunizmus mint provokáció
GUSTAW HERLING-GRUDZIŃSKI
Az éjszaka írt napló
ANDRZEJ NOWAK
A humanista sebészet filozófiája
GEORGES POULET
Proust
BÁLINT PÉTER
"A kései szégyenkezés" - Szabó Lőrinc gyermeklírájáról
ALBERT ZSUZSA
Legenda Lakatos Istvánról
FÁZSY ANIKÓ
Lucien Hervé (1910-2007)
Elérhetőség